Recenziók
Új fordítású Tristan és Isolde szövegkönyv!
A Wagner Társaság lapja, a HÍRMONDÓ 2000/3. számából, Dr. K. L.
A nem nagyon bőséges magyar nyelvű Wagner-irodalom gazdagodásának örömünnepe most egy kétnyelvű szövegkönyv megjelenése. Nem tisztünk a szép kivitelű, Jolsvai Nándor nevével jelzett, a Typotex Kiadó gondozásában napvilágot látott új átültetés kritikai elemzése. Az erre hivatottak elmondják majd szakmai véleményüket.
A wagneri zene szeretőinek jogán és lelkes hitelességeként kell köszönetet mondani, hogy emberöltőnyi hiány után – mely a szakma nagy mulasztása – újra kézbe vehetünk egy Trsitan szövegkönyvet, méghozzá korszerű ...
Tovább
Tristan und/és Isolde
Magyar Narancs – 2001. február 1., Para-Kovács Imre
Az író neve ismerősen csenghet, hisz volt egy ilyen nevű zeneszerző, aki az ökölvívás hőskoráról Ring címen írt operákat. Meglepő, de a szövegeket is ő költötte, ami nem általános, gondoljunk csak Szörényi–Bródyra vagy Balázs–Bartókra.
Az utóbbi időkben egyre közelebb érzem szívemhez a mester munkáit, no persze csak úgy tescósan, ahogy illik, 299 forintos cédéken ismerkedem a dolgaival, ízlelgetem, kóstolgatom, de lassacskán és feltartóztathatatlanul haladok befelé a Wagner-univerzumba. Nos, ez a ...
Tovább
Tristan és Isolde
Operaélet 2001. január, K. I.
A múlt században Wagner Trisztán és Izolda című zenedrámájának nemcsak a zenéjét méltatták a legmagasabb fokon, hanem a szövegét is a német irodalom legjobb alkotásai közé sorolták. Később ez az értékelés megváltozott: míg az opera zenéjét ma is a legnagyobb remekművek között tartják számon, a szövegkönyv - irodalmi szempontból - már elavultnak hat. Ezt magam is úgy éreztem, amikor elolvastam a Trisztán új magyar fordítását, amely most jelent meg kétnyelvű kiadásban. A fordító, Jolsvai Nándor hatalmas munkát végzett: a szöveg ...
Tovább
Trisztán és Isolde
Könyvhét – 2002. március 21., Csokonai Attila
„A végzetes szerelem mítoszának mindmáig legszebb és legismertebb középkori feldolgozása Trisztán és Izolda regénye, melynek rendkívüli hatását a későbbi változatok sokasága is tanúsítja” - írja Szabics Imre az új, bővített Diákkönyvtár-kötet előszavában. A kelta eredetű monda első reánk maradt feldolgozásai a francia Béroul és Thomas művei, a 12. században születtek, ezeket, valamint a német minnesänger, Gottfried von Strassburg Trisztán-változatát „ideális” regénnyé, archaizáló, de olvasmányos művé dolgozta össze Joseph Bédier. Először ...
Tovább
