Szatmáry Zoltán - Aszódi Attila: Csernobil

CSERNOBIL FEKETE NAPJA

revizoronline.com, 2019. december 17., Huszár Ágnes

Csernobil szimbólummá vált, egy agyaglábú állammonstrum, valamint a tudomány és a technika mindenhatóságába vetett gyarló hit jelképévé. A szerzők szerint pedig "az emberi felelőtlenség, kötelességmulasztás és vezetői alkalmatlanság szélsőséges példája" is. HUSZÁR ÁGNES RECENZIÓJA. 1986 április 26-án történt az egész bolygóra kiterjedő első ipari katasztrófa. Az addig főleg csak a szakemberek által ismert atomerőmű felrobbanásának napja bevonult a 20. század történelmébe. Fekete nap volt nemcsak az ott dolgozók és a ... Tovább

Csernobil

olvasoterem.com, 2019. október 7., Pesot

A csernobili atomerőmű-balesetet követő napok egyikén ünnepeltem harmadik születésnapomat. Amint a hatóságok megszellőztették, hogy nem egészen rendben lévő dolgok történtek Csernobilban, és a jódtabletták is előkerültek, a szüleim engem is tájékoztattak: egy veszélyes felhő érkezik keletről, ezért jobb nekem a házban maradni, így lőttek az udvaron való futkározással, játékkal ünnepelt születésnapnak. Az első napokban még élvezetes is volt a helyzet, percenként húztam el a függönyt és nagy izgalommal vártam, mikor ... Tovább

Csernobil, a modern babonaság forrása

librarius.hu, 2019. szeptember 25., Grozdits Hahó

Az 1986-ban történt atombaleset tanulságai fontosabbak mint a hiedelmek. Szatmáry Zoltán és Aszódi Attila könyve megelőzte a saját korát. Csernobil… NEM ELŐSZÖR, DE MOST „NAGYON”… A csernobili katasztrófa a XX. század történelmének kitüntetett pontja. Megkerülhetetlen. Olyasmi, amiről mindenki tud „valamit”, olyasmi, ami beleette magát a civilizációnk minden rétegébe. Hatása nem csak a természettudomány iránt érdeklődők számára nyilvánvaló, de azok számára is, akik „bölcsészként” szemlélik a világot. Csernobil irodalmi téma és alapanyag is, ... Tovább

Mi történhetett valójában Csernobilnál?

blog.hu, 2019. augusztus 29., Fejes Valentin

Az HBO nevével fémjelzett, összesen öt részes minisorozat, a Csernobil világszerte felkorbácsolta az indulatokat, emellett újra reflektorfénybe helyezte a legismertebb atomkatasztrófa ügyét. Az ilyen helyzetekben mindig jó, ha az érdeklődők megbízható forrásokból juthatnak hozzá az információkhoz, és nem kell a kétségbe vonható hitelességű honlapokra hagyatkozniuk. Aktuális bemutatónk alanya a ránk zúduló tények szövevényes útvesztőjében kínál eligazítást számunkra. 1986. április 26-án hajnalban, pontosabban ... Tovább

A harmadik évtized

Pestiest.hu

A nap, amikor egy ukrán kisváros belépett a világtörténelembe: 1986. április 26. A kötet szerzői fizikusok, akik megpróbálnak - közérthető, ugyanakkor tudományos igényű alapossággal megírt művükben - minden érdeklődő számára betekintést nyújtani abba, mi, miért és hogyan is történt valójában Csernobilban. Elmagyarázzák a felrobbant reaktortípus konstrukciós hibáit s a katasztrófa egyéb okait, a baleset lefolyását és részletesen elemzik, milyen hatással volt ez akkor, és van ma Magyarország területére és lakóira. ... Tovább

Magyarországi hatás(?)

Medical Tribune, Dr. Jéki László

Az atomenergia-ipar húsz évvel ezelőtti, máig legnagyobb balesetét még ma is gyakran szenvedélyes viták kísérik. Érzelmi alapú állásfoglalások helyett ajánlom az olvasók figyelmébe Szatmáry Zoltán és Aszódi Attila Csernobil. Tények, okok, hiedelmek (Typotex, Budapest, 2005) című könyvét. A fizikus– mérnök szerzőpáros a témakör szakértője, írásuk szakszerű, ugyanakkor közérthető. Magyar szakemberek mérések és számítások alapján megállapították a hazai lakosság által elszenvedett és a várható sugárdózist, ezt az értékelést a nemzetközi tudományos ... Tovább

Az élet csupa veszély

Figyelő, Kovács Dénes

Sokkal kevésbé veszélyesek az atomerőművek, mint a rengeteg halálos áldozatot követelő szénbányák, az utóbbiakat mégsem akarják bezáratni - mondotta nemrégiben Oláh György. Nagyon is kétséges, hogy a Nobel-díjas tudós szavai akár a mi harcos környezetvédőinket meggyőznék. Így azokat sem, akik erőteljesen tiltakoznak a Paksi Atomerőmű üzemidejének meghosszabbítása ellen. Igazságot tenni ebben a kényes ügyben még akkor is reménytelen, ha tudjuk: szerény energiaforrásaink mellett továbbra is rászorulunk az egyre bizonytalanabb földgázimportra, ... Tovább

Kinek kell a valóság?

NukInfo, Dr. Makai Mihály

Vannak olyan távoli események, amelyek közfigyelmet keltenek, noha maga az esemény nincs hatással az életünkre. A figyelem oka lehet empátia, mélyen átérezzük a távoli tragédia borzalmát, vagy a félelem, ha nem tudjuk, milyen hatással lesz, lehet életünkre. A csernobili tragédia esetében vélhetően a félelem volt a döntő. Egyesek azonnal igyekeztek elbagatellizálni az eset következményeit, mások pedig eltúlozták azt. Csak a szakemberek tudták, milyen következményekkel is járt valójában a baleset ott ... Tovább

Halálos lehet a dihidrogén-monoxid?

Metró Újság, Szentgyörgyi Zsuzsa

De mennyire! Különösen annak, aki belepottyan olyan medencébe vagy tározóba, amiben nagy mennyiségben fordul elő ez az átlátszó, színtelen, szagtalan anyag. Ha sok jut belőle az emberi szervezetbe, verejtékezést, fokozott vizelést okoz. A növényzetet, épületeket károsító savas esők egyik fontos összetevője. Mégis, e súlyos veszélyek ellenére a megvonása biztos halált okoz minden élőlénynek. -- Idéztem abból jelentésből, amit a tekintélyes International Herald Tribune adott közre 1997 őszén. Nagy beugratás volt! ... Tovább

Szakemberek Csernobilról

KöMaL 2007/8, november, KöMaL könyvismertető

Csernobil. Ez az ukrán kisváros lassan húsz éve fogalom, amelyről szakemberek, politikusok és maga a bizonytalanságnak kitett nagyközönség vitatkozik. Az ott történtek valószínűleg örökre a világtörténelem részévé váltak, akárcsak Pompei vagy Hirosima tragédiája. A szerzők ezúttal szakemberek és nem újságírók, ezért szakszerűen, ugyanakkor mindenki számára érthető módon ismertetik a csernobili atomerőmű típushibáit, a súlyos baleset okait és lefolyását, valamint az ahhoz vezető műszaki, társadalmi és politikai ... Tovább