A harmadik évtized
A nap, amikor egy ukrán kisváros belépett a világtörténelembe: 1986. április 26.
A kötet szerzői fizikusok, akik megpróbálnak - közérthető, ugyanakkor tudományos igényű alapossággal megírt művükben - minden érdeklődő számára betekintést nyújtani abba, mi, miért és hogyan is történt valójában Csernobilban.
Elmagyarázzák a felrobbant reaktortípus konstrukciós hibáit s a katasztrófa egyéb okait, a baleset lefolyását és részletesen elemzik, milyen hatással volt ez akkor, és van ma Magyarország területére és lakóira. Nemzetközi kutatási eredmények alapján bemutatják, hogy a csernobili eredetű többlet-sugárterhelés hazánkban a természetes háttérsugárzás töredékével egyenlő. S bár a csernobili baleset 400-szor annyi radioaktív anyagot bocsátott ki, mint a hirosimai atombomba, mégis csak ezrednyi töredéke annak, amit az atombomba-kísérletek szórtak szét a légkörben. (Az utolsó kínai föld feletti atomrobbantás hatása például Magyarországon nagyobb volt, mint Csernobilé.)
A könyvben bemutatott ismeretek nélkülözhetetlenek az emberiség jövőjéért felelősen gondolkodó XXI. századi ember számára ahhoz, hogy érdemben véleményt alkothasson a nukleáris energiáról. Tehát mielőtt kimennénk tüntetni az atomerőművek ellen, mert valamelyik bulvárlap szenzációs képeket közölt a Csernobilban született genetikai mutánsokról, előbb vegyük a fáradtságot és olvassuk el ezt a könyvet, hogy pontosan értsük, mi ellen tüntetünk (ha tüntetünk).
