Ekultúra - Harald Voetmann: Plinius szerint a világ
Katherine's Bookstore, 2013. március 19.
A fiatal dán szerző első regénye sziporkázó gondolatjáték tudományról és irodalomról, múltról és jelenről. Plinius, az ókori Róma tudósa csak úgy képes megírni a Historia naturalist, méltán híres természettudományos gyűjteményét, ha éber marad. Életének kilenc ilyen pillanatára közelít rá a kamera, megmutatva, hogyan születik a gondolat és mit lehet megőrizni belőle.A történet a világról szól. A létezésről, a nagy tettekről, a gondolkodásról, valamint mindezek feleslegességéről. A természettudomány születéséről és a ... Tovább
Harald Voetmann: Plinius szerint a világ
Ekultúra, 2013. március 18., Baranyi Katalin
A történet a világról szól. A létezésről, a nagy tettekről, a gondolkodásról, valamint mindezek feleslegességéről. A természettudomány születéséről és a dolgok megírhatatlanságáról. És persze Pliniusról. Hogyan lehet elkezdeni egy ilyen regényt? Talán így: „Nem számít, hol kezdem, mert később úgyis visszatérek ugyanoda. Visszatérek oda, ahol elkezdtem. Vagyis a megállapításhoz. Később visszatérek ahhoz a megállapításhoz, hogy a kezdő momentumnak nincs jelentősége.” Vagy így: „Nézz körül. Van hely, van lehetőség, keresgélve ... Tovább
Fantasztikum, helyenként tudománnyal
Librarian blog, 2012. május 15., picidzé
Még a Könyvfeszt előtt beugrottam a Literába, és Dóra, az ügyeletes szerkesztő-angyal kapva kapott az alkalmon, hogy mérnök is jár az épületben, megkért, hogy menjek el a Könyvfeszten egy könyvbemutatóra, ahol a Typotex új sorozatának egyik kötetét ismertetik. A beszámolóért ide lehet kattintani, de azért álljon tömören itt is, mi ez az új sorozat: Science in fiction a név és az összekötő elem a kötetek között; olyan szépirodalmi műveket adnak ki a sorozatban, melyek a természettudományt mint megkerülhetetlen alapot kezelik, ... Tovább
Északról jöttem, mesterségem címere
Magyar Hírlap, 2012. április 19., Péntek Orsolya
Mivel emlékszünk arra, milyen tanácstalanok voltunk annak idején, amikor Kína volt a díszvendége a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválnak – melyik kínai íróra kellene odafigyelnünk, melyik könyv körülbelül miről szól, és mit érdemes megvennünk? –, idejekorán úgy határoztunk, utánanyomozunk az úgynevezett északi országok íróinak, akik az idén érkeznek vendégségbe, hogy ne legyen annyira kínai, miről mit írnak norvég, svéd, finn, izlandi, dán íróvendégeink.
Kezdjük Sjónnal, aki iránt azért kezdtünk érdeklődni, mert nem ... Tovább
Az új science fiction
Magyar Nemzet Online, rKissNelli
Harald Voetmann az igazi szelíd-pedáns-kerek szemüveges klasszika-filológus, első látásra a legkevésbé tudjuk elképzelni, hogy ő lesz a science fiction megújítója, pontosabban az új műfaj, a science in fiction egyik képviselője. Pedig erre az elméletre fűzték fel a könyvbemutatóját. A Plinius szerint a világ a Typotex kiadónál jelent meg, és tulajdonképpen szépirodalomba ágyazott tankönyv, akárcsak a fesztiválra szintén meghívott Jostein Gaarder világhírű filozófiatörténeti regénye, a Sofie világa.Ezúttal Pliniusról, a legnagyobb ... Tovább
Science in Fiction
Litera, Nemes Dániel
A Typotex kiadó rendkívül szimpatikus sorozat kiadásába kezdett Science in Fiction címmel. Nem ismeretterjesztő könyvekről van szó, hanem olyan szépirodalmi művekről, „melyek hátterében filozófiai, történelmi és tudományos szemlélet áll”, tehát a természettudományt mint megkerülhetetlen alapot kezelik. - Nemes Dániel beszámolója a bemutatóról.
Talán az információ elérhetőbbé válása, talán más az ok, mindenesetre tény, hogy szépírók is egyre szívesebben nyúlnak a természettudományokhoz, bár arra még valószínűleg várnunk kell, hogy azért dobjanak ... Tovább
Tehetségek az ókorban és ma
Irodalmi Jelen Online, Laik Eszter
A Könyvfesztivál a nemzetközi merítés mellett hagyományosan a tudományos művek felhozatalában is erős, nem mellőzve azonban az irodalmi kapcsolódási pontokat sem. A fesztiválon vendégeskedő Harald Voetmann dán szerző és Csermely Péter is újszerű módon "szippantja be" olvasóit egy-egy könyvbe. Tehetségek az ókorban és maFesztiválújdonságok tudomány és irodalom határán A Typotex Kiadó két olyan, rendhagyó sorozatot is indított, amely a szépirodalmat és a természet- vagy társadalomtudományt hivatott egymáshoz közelíteni – például olyan ... Tovább
Az élőket a gondolatok különböztetik meg a holtaktól. Az élet melegben fogan, a domboldalban, a sűrű olajfák árnyékában. A halál hideg, a gondolatból születik, és a tapasztalatot jelzi. Ha másokhoz fordulunk, mondandónkat – se szóban, se írásban – ne zárjuk azzal, hogy felhívjuk a figyelmet a halálra. Hiszen eleve benne foglaltatik a mozdulatban, amikor végleg bezárjuk a szánkat. Önmagát nevezi meg. Ezek a mondatok könyv első fejezetében, egy jelöletlen narrátor szájából hangzanak el, aki minden bizonnyal Plinius. Legalábbis a megállapítások ... Tovább
Fiktív tudomány?
Playboy, Varga Balázs
A SIENCE IN FICTION SOROZAT LEGÚJABB KÉT KÖTETÉT VESÉZZÜK MOST KI.
A Typotex Kiadó új sorozatának hallatán rögtön felkaptuk a fejünket: egy olyan sorozat, ami nem kisebbre vállalkozik, mint hogy olyan könyveket mutasson be, ahol a tudomány nem csak a fantasztikum játékszere, és ahol a fantasztikum szépirodalmi szintre emelkedik? A Plinius szerint a világ Pliniusról, a legnagyobb ókori természettudósról szól, aki megpróbált egy műbe foglalni mindent, amit a természetről tudott, a rovaroktól a társadalomig. Plinius misztikus gondolkodó is volt: megrögzött ... Tovább
Plinius szerint a világ - az öntudatára ébredt elme gyötrelmes vergődése az örök ismeretlenségben
Science Caffé, tiburi
Caius Plinius Caecilius, vagy jobban ismert nevén idősebb Plinius az ókori római enciklopedista polihisztor sok mindenben eltért a korábbi ókori, elsősorban görög tudósoktól. A görögök zűrzavaros világképek helyett érett filozófiákkal, ellentmondásokat kerülve próbálták a világot megmagyarázni, a rómaiak azonban mint mindenben ebben is eltértek elődeiktől. A mindent átható római hedonizmus ugyanis az anyagi dolgok mellett, a gondolatokat is bekebelezte, felzabálta. Plinius 37 kötetetes gyűjteményében a Naturalis Historia-ban a babonák emészthetetlen ... Tovább
„Az ember nem csak a természetet igázza le, hanem az embertársait is”
Könyvhét, Jolsvai Júlia
„Az ember nem csak a természetet igázza le, hanem az embertársait is” – Plinius szerint a világ Harald Voetmann
Harald Voetmann dán író a Typotex Kiadó jóvoltából jelentkezett első kötetével a magyar piacon, a regény a Plinius szerint a világ címet viseli. A mű nem a hagyományos nyomvonalon halad, ugyanis töredékes monológok sorozatából áll, melyek idősebb és ifjabb Plinius szájából „hangzanak el”, illetve idézetekből idősebb Plinius Naturalis Historia című művéből. A szerzővel magyarországi látogatása során beszélgettünk.
– A nálunk napvilágot látó ... Tovább
Mert az élet valójában virrasztás
Olvass bele, Zemen Annamária
Arra számítottam, hogy a dán klasszika-filológus – mint ahogy erre a magyar kiadás címe is utal – Plinius, a római kori író és polihisztor szemével láttatja majd a világot, és filozofikus magyarázatokkal fűszerezi, teszi érthetővé ezeket a gondolatokat. De csalódtam, mert magyarázatokról szó sincs. Harald Voetmann teljesen az olvasóra bízza a sokszor akár többféleképpen is értelmezhető megállapításokat. Arra kényszerít, hogy elmélyüljünk a sorokban. Ilyen értelemben a csalódás akár kellemesnek is ... Tovább
A világ szerint Plinius
Irodalmi Jelen, Molnár Dávid
A Typotex Kiadó Science in Ficton sorozatának egyik darabját, a Plinius szerint a világ című művet vizsgáltuk abból a szempontból, hogy mennyire illik bele a tudományt a szépirodalom eszközeivel népszerűsítő vállalkozásba.
A Typotex Kiadó Science in Fiction sorozata főként azt a kérdést teszi fel, vajon lehet-e még bújócskát játszani a szaktudományok és az irodalom között. Kaplinski, kiváló észt író ennek kapcsán nemrég azt nyilatkozta, hogy száz évvel ezelőtt hasonló krízis volt a fizikában, mint amilyen most van ... Tovább
Harald Voetman: Plinius szerint a világ
MANCS, barotányi
A fiatal kora dacára már többkötetes dán író és klasszika-filológus, Plinius fordítója ezúttal a maga látszólagos szabálytalanságában is szabályos fikciós művet rakott össze az általa kutatott nyersanyagból. Az alkotó munkát szerény siker koronázta, s az eredetileg Éberség címen megjelent kisregény gyakorlatilag egymásra reflektáló monológok, sokszor direkt vagy rejtett idézetek dialógusából áll össze kétségtelenül élvezhető és jól olvasható egésszé.
Az idősebb Plinius, kora híres természettudósa élete és írásai kiváló ürügyet teremtenek ... Tovább
Harald Voetmann: Plinius szerint a világ
Élet és Irodalom, Somhegyi Zoltán
Harald Voetmann: Plinius szerint a világ című könyvének középpontjában a megismerés lehetségességén és kérdésességének tematizálása áll. Ráadásul ezt a problémát egyszerre két szálon vizsgálja, a mű egyszerre foglalkozik a pliniusi Természetrajzzal, illetve annak szerzőjével. A felvetés így nemcsak arra irányul, hogy mit kezdhetünk ezzel a hallatlanul érdekes ókori enciklopédiával – „A világról már majdnem elmondtam" – idézi a szerző Pliniust (84.) - hanem arra is, hogy milyen lehetőségeink vannak egy ... Tovább
A világ Plinius korában
Élet és Tudomány, Buda Béla
Az első nagy római természettudós, az idősebb Plinius, aki a Historia naturalis című hatalmas munka szerzője, a császárkorban élt, és a Vezúv nagy kitörése idején vesztette életét, amikor Pompeji is elpusztult. Halálát unokaöccse, a bölcselő ifjabb Plinius (Plinius minor) örökítette meg Tacitusnak írott levelében A „nagy” Plinius ekkor már idős ember volt, kellemetlen betegségekkel teli, de rabszolgák segítségével felolvastatta magának a természeti világról kiadott könyveket és diktálta nekik saját munkáit. ... Tovább