Mit, miért, mivel mérünk?

Mit, miért, mivel mérünk? a mérés szórakoztató és tanulságos története az ókortól napjainkig — olyan könyv, amely a hétköznapi számok mögött rejlő emberi leleményt, kulturális sokszínűséget és tudományos rendet egyszerre teszi átélhetővé a nagyközönség számára.

Miért az időre vezet vissza minden mértékünket a modern tudomány? Hogyan lehet két kézen 144-ig — sőt akár 1028-ig — elszámolni? És miért különbözik egymástól a magyar, az angol és az amerikai pint? Horváth Dezső könyve ezekre a látszólag egyszerű, valójában meglepően szövevényes kérdésekre keresi a választ, miközben végigvezeti az olvasót a mérés több ezer éves, kalandos történetén.

A kötet az emberi test ösztönös mértékeitől, az ujjakon számolástól, a rőftől, a lépéstől jut el az SI Nemzetközi Egységrendszer szigorú, az időre visszavezetett logikájáig. Közben feltárul, milyen sokféleképpen mérünk: nemcsak hosszúságot, súlyt, áramot, teljesítményt, hőmérsékletet és radioaktivitást, hanem genetikai távolságot, ízt, érdességet és hangerőt is. Megtudjuk, mit jelent a drágakövek és nemesfémek karátja, és hányféle mértékké alakult át a régi latin uncia  hosszúságban, súlyban, aranyban és folyadéktérfogatban egyaránt.

A könyv derűs kíváncsisággal barangol a világ mérési szokásai között: hogyan mérik Angliában a testsúlyt és a ló magasságát, miként vezette be, majd pár év múlva vonta vissza Kanada a metrikus rendszert, és hogyan próbálta a francia forradalom tizedes hónapra, hétre, órára és percre szabni magát az időt is. Sorra veszi a gregorián, julián, maja, japán, iszlám, zsidó és republikánus naptár közötti különbségeket, kitér az utcanevek és házszámok európai, amerikai és japán logikájára, sőt az iskolai osztályzási rendszerek nemzetközi tarkaságára is.

A szerző a tudomány játékosabb arcát is megmutatja: szó esik az Erdős-, a Bacon- és a Sabbath-számról, valamint arról, hogyan lett Karinthy Frigyes egyik ötletéből egy egész új tudományág — a hálózatkutatás — csírája. 

Kiadó: HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont