Siklós Péter (szerk.) - Terts István (szerk.): Egy magyar idegenvezető Bábel tornyában

Aki latinra fordította Micimackót…

www.librarius.hu, 2016. augusztus 21., Grozdits Hahó

Provinciális és gyakran kisszerű világunk meghatározó tényezője – s gyakran szinte-szögesdrót kerítése is a magyar nyelv, mely minden csodájával együtt is gyakran inkább elzár minket a külvilágtól, semmint összeköt vele. Lénárd Sándor, aki Dél-Amerikában töltött évei során latinra fordította Micimackót, amiatt is figyelmet érdemlő figura, hogy sok nyelven író és beszélő szerzőként is magyar író maradt. Pedig ez egyáltalán nem volt törvény- vagy szükségszerű. A Budapesten induló, majd Bécsen és ... Tovább

Egy magyar idegenvezető Bábel tornyában

Matisz Hírlevél, 2010. június 1., Osman Péter

Ismét megjelent Lénárd Sándor (1910-1972) orvos és költő-író bölcs, kedves, élvezetes, okosan szórakoztató és kellemesen tanító könyve a nyelvek világáról. Szerzője azokból az ismereteiből és tapasztalataiból mazsolázgat a számunkra, amelyeket tizenhárom idegen, élő ill. holt nyelv megtanulásával és használatával, és a nagyvilágban eltöltött tartalmas élettel halmozott fel. A Typotex honlapjáról idézve: „Magyarországon született, Ausztriában nevelkedett, először Olaszországba, majd Brazíliába menekült. ... Tovább

In ultimus terris – Lénárd Sándor 100 - Vasárnapi levelek 146.

Irodalmi Jelen, 2010. május 2., Weiner Sennyey Tibor

Két remek könyv is megjelent eddig Lénárd Sándor századik születésnapjára a szerzőtől. Az első a nyelvekről szóló írásokat tartalmazza „Egy magyar idegenvezető Bábel tornyában” címmel, míg a második sokkal személyesebb, intimebb a „Családtörténeteim - Levelek fiaimhoz”. Mindkét könyv nagyon szerethető, kiváló humorral megírt tanulmányokat, leveleket, de leginkább az esszé műfajához közelítő, nagyon „lénárdos” szövegragyogást foglal magába. De ki volt Lénárd Sándor? Vagy ami még fontosabb: miért értékesek számunkra nem csak ... Tovább

Bábel tornya

Könyvhét, 2004. április 1., Bagota Edit

Különös tisztelet övezi Lénárd Sándort, aki mélységes emberségéről már oly sok írásában tett tanúbizonyságot. Azokról, akik távolból magyarok, manapság erősen megoszlik a vélemény, s minden mélyebb és sekélyebb eszmefuttatás helyett csakis annyi, hogy ezek egyike sem illik rá. Az őserdőben élve maradni nem hit és nem pártállás kérdése, a ragadozóknak nincs állásfoglalásuk, ezért ellenük védekezni csakis egyféleképpen lehet. Ez a kiindulópontja Lénárd életfilozófiájának is, amely ezúttal a nyelvet simogatja, korholja. ... Tovább

A latin medve

Köznevelés, 2004. március 26., Csontos Magda

Indokolatlanul kevesen ismerik és szeretik Lénárd Sándor műveit idehaza, de akik igen, azok nagyon szeretik. A Völgy a világ végén (1967-ben Alexander Lenard név alatt) és az Egy nap a láthatatlan házban (1969, Lénard Sándor) című köteteit antikváriumokban is hiába keressük, az utóbb megismételt kiadások ellenére, a Római történetek vagy A római konyha szintén nem lelhető föl boltokban. A közelmúltban Egy magyar idegenvezető Bábel tornyában címmel esszékötet látott napvilágot, kitűnő írásai a nyelvek karakteréről, a nyelvekkel kapcsolatos élményei és annak ... Tovább

Egy magyar idegenvezető Bábel tornyában

Magyar Narancs, 2004. február 26., kyt

Amikor a hatvanas évek végén elkezdték kiadni Magyarországon Lénárd Sándor könyveit, érthető módon hamar népszerűek lettek a nagylevegőjű, világpolgári tapasztalati világot tükröző írások. Kozmopolitizmusát részben a neveltetése formálta ki, részben a történelem, és ez így együtt a legnemesebb patinát vonta köré, ugyanakkor az itteni, épp oldódásnak indult bezártság viszonyai között a szabadság üzenetét hordozta munkássága és sorsa is – még ha az utóbbi távolról sem a saját akarata szerint alakult. ... Tovább

Micimackó útitársa

Figyelő, Kovács Dénes

Micimackó útitársa Mostanság, amikor (újra) felfedezzük azokat a híres magyarokat, akik külföldön szereztek dicsőséget egykori hazájuknak, gyakorta elfeledkezünk azokról, akik az irodalom terén elért kiemelkedő teljesítményükkel öregbítik szülőföldjük hírét-nevét. Ez a nem éppen eredeti gondolat egy ritka szép kiállítású és tipográfiájú, ízléses kis kötet olvastán ötlött a recenzens eszébe. Miért is lehet számunkra módfelett érdekes és szórakoztató az a könyv, amely az Egy magyar idegenvezető Bábel tornyában címet kaptai Mindenekelőtt ... Tovább

Egy magyar idegenvezető Bábel tornyában

Magyar Tartalomipari Szövetség, Osman Péter

Bölcs, kedves, élvezetes, okosan szórakoztató és kellemesen tanító könyv a nyelvek világáról. Szerzője azokból az ismereteiből és tapasztalataiból mazsolázgat a számunkra, amelyeket tizenhárom idegen, élő ill. holt nyelv megtanulásával és használatával, és a nagyvilágban eltöltött tartalmas élettel halmozott fel. Lénárd minden műve – ez is – olyan, mintha egy közeli, sokat látott, barátunk mindig nagyon emberséges gondolatait hallgatnánk életről, tudásról, műveltségről. Egy emberét, akit a nyelvtudás szeretete odáig vitt, hogy ... Tovább

Egy magyar idegenvezető Bábel tornyában

Modern Nyelvoktatás X(2004)1., Kicsi Sándor András

Ha létezik magyar brazilianisztika, akkor annak három, a XX. század első évtizedében született, hányatott sorsú férfiú a megalapozója: Rónai Pál (1907), Molnár Gábor (1908-1980) és Lénárd Sándor (1910-1972). Lénárd páratlanul szerteágazó munkásságából jelen kötet a nyelvek sokfélesége kapcsán írottakat foglalja egybe (szerkesztette Siklós Péter és Terts István). A könyv java részét a hamburgi rádió számára készített, „Hét nap bábeliül” című előadás-sorozata adja, amely németül 1964-ben jelent meg, s ezt egészíti ... Tovább

Egy magyar idegenvezető Bábel tornyában

Mentálhigéné és Pszichoszomatika 5(2004)3, Buda Béla

A kicsi, zsebkönyvszerű, de igényes kemény kötésben megjelent kötet valóságos gyöngyszem, amelyet mindenki a szívébe zár, aki Lénárd Sándort szereti, és akit a nyelvek érdekelnek. Lénárd Sándort pedig sokan szeretik, Völgy a világ végén című kötete, amely még a hatvanas években jelent meg, igen nagy hatást gyakorolt a magyar értelmiségre, és azóta Lénárdot is a nagy magyarok között tartjuk számon, akik külföldön maradandót alkottak. Ma már mindenki tudja róla, hogy új hazájában, Brazíliában arról lett híres, hogy műveltségi versenyt nyert ... Tovább

Lénárd Sándor írásai nyelvekről

Élet és Tudomány, Buda Béla

A kicsi, zsebkönyvszerű, de igényes kemény kötésben megjelent kötet valóságos gyöngyszem, amelyet mindenki a szívébe zár, aki Lénárd Sándort szereti, és akit a nyelvek érdekelnek. Lénárd Sándort pedig sokan szeretik. Völgy a világ végén című kötete, amely még a hatvanas években jelent meg, igen nagy hatást gyakorolt a magyar értelmiségre, és azóta Lénárdot is azok között tartjuk számon, akik külföldön maradandót alkottak. Ma már mindenki tudja róla, hogy új hazájában, Brazíliában arról lett híres, hogy műveltségi versenyt nyert a televízióban ... Tovább

Egy magyar idegenvezető Bábel tornyában

nol, 40. hét, Vincze Attila Tamás

Lénárd Sándor (1910–1972) orvos és költő-író Magyarországon született, Ausztriában nevelkedett, először Olaszországba, majd Brazíliába menekült. Brazíliában azzal lett híres, hogy – Bach életét és zenéjét választva témának – megnyerte a televízió műveltségi vetélkedőjét; a nagyvilágban azzal, hogy latinra fordította a Micimackót, a magyar olvasók számára pedig a Völgy a világ végén című könyvével vált ismertté. Lénárd ugyanakkor a nyelvek szerelmese és kimagasló művelője is volt. Ez a kötet elsősorban erről az oldaláról kívánja bemutatni, olyan szerzőként, aki... Tovább