Recenziók
Tér, idő, mozgás
innovacio.hu, 2026. február 24., Dr. Osman Péter
Tér, idő, mozgás: A világ az objektív létező, a matematika azt írja le, vagy épp segíti a felfedezését (pl. a relativitáselmélet, kvantummechanika, modern kozmológia). Eszköztárát az ember találja fel ill. fejleszti ki. A matematika ugyanakkor teremtőerővel is bír. Példa erre modern világunk informatikája, számítástechnikája, vagy épp a mesterséges intelligencia. Minden programvezérelt eszköznél a matematika adja az elmét, és a hardver a test. (OP)
Carrollt már ismerjük: A mélyen elrejtett valóság - ...
Tovább
Súrlódás - Etika a dataizmus korában
innovacio.hu, 2026. február 24., Dr. Osman Péter
Uralom a gazdaságban, egyéb erőterekben vs emberségesség és azzal együttjáró etika: ez egyre élesebb kérdés. Ezért szólunk e kissé korábbi kötetről.
A probléma veleje: „A digitalizációra és a datafikációra már morális kérdésként is tekintenek, amit etikai bizottságoknak kellene vizsgálniuk: elszámolhatóság, személyes felelősségtudat, transzparencia, tudatos médiafogyasztás.” DE: „De az etika iránti igény egyelőre csak növeli a káoszt. Millióféle érdek, nézőpont és szereplő kapcsolódik egy-egy ilyen helyzethez, nemzeti és nemzetközi politikához, környezethez, ...
Tovább
Georg von Wallwitz: David Hilbert - Hogyan változtatta meg egy matematikus a 20. századot
innovacio.hu, 2026. február 24., Dr. Osman Péter
„A tudományban csak az számít, hogy ki mit tesz le az asztalra - vallotta David Hilbert. De nem csupán ebben előzte meg korát. A század elején azonosította a matematikának irányt adó 23 problémát, Albert Einsteinnel végigszámolta a képletek képletét, a húszas évektől pedig olyan szellemi központot hozott létre, amely alapvetően határozta meg az emberiség sorsának alakulását: itt tanultak a később az atombombát létrehozó fizikusok és a számítógép-tudomány alapjait megteremtő matematikusok is. És ...
Tovább
Teljesen felforgatta a tudományt, mégsem ismerjük a nevét
index.hu, 2026. január 30., Králl Bernarda
David Hilbert globális matematikai kifejezésmódot akart találni a fizika törvényeire, főleg a mechanikára és a termodinamikára vonatkozóan. Nemrég megoldották egyik, 125 éve fennálló problémáját, ami segítheti a légkörben és az óceánokban lévő folyadékok összetett viselkedésének megértését. De ki is volt a ma már alig ismert német matematikus, aki a nők jogaiért is harcolt?
Ha csak egy matematikust kellene említenünk, aki kimagasló volt az előző században, sokunknak biztos magyar nevek ugranának ...
Tovább
A tóvidék hercegei
kulturpara.hu, 2026. január 29., Arcturus
A vad norvég tóvidékre, sűrű, szinte végtelen kiterjedésű erdőkbe visz ez a mély testvéri szeretetről szóló családregény. A kamasz Filip szüleivel és nagyapjával egy régi házban él, a szomszédban pedig nagyapja testvére lakik. A két idős ember már hosszú évtizedek óta nem beszél egymással. Amikor a fiú elkezdi hallgatni haldokló nagyapja történeteit, szokatlan gyerekkor tárul fel előtte, és sejteni kezdi, honnan ered a tragikus testvérviszály. Az első világháborút megelőző nyugtalan években a testvéreket apjuk, a „Császár” nyaranta a vadonba küldi, ...
Tovább
A tóvidék hercegei
ekultura.hu, 2026. január 26., Bak Róbert
Vajon mi történik akkor, ha 1914 nyarán egy, a német Vilmos császárért rajongó, enyhén szólva is pszichopata hajlamokkal megáldott norvég apuka úgy dönt, hogy 9 és 13 éves fiai számára eljött az idő, hogy a már eddig a fejükbe vert tudásukat felhasználva megkezdjék magányos túlélőtúrájukat a skandináv vadonban? Hát semmi jó, vághatná rá az olvasó, és nagyot nem is tévedne.
A nálunk korábban teljességgel ismeretlen Lars Elling néhány hónapja megjelent, A tóvidék hercegei című művében elsősorban az ...
Tovább
Örmény Királyság a Szovjetunióban
kulter.hu, 2026. január 22., Paták Balázs
Nem újdonság, hogy az irodalomtörténet tele van erős barátságokkal. A példák kifogyhatatlanok Akhilleusztól és Patroklosztól kezdve Oblonszkij hercegen és Levinen át egészen Edmond Dantèsig és Faria abbéig. Ráadásul a gödörásás sem csak a Monte-Cristo grófjában kulcspont, hanem Andreï Makine Az örmény barát című regényében is.
Az orosz-francia író műve két kiskamasz fiú, az elbeszélő és Vardan barátságát követi. A Jenyiszej mentén fekvő szibériai település mindkét fiatalt kitaszította. A narrátor árvaházban nő fel, amelyről ...
Tovább
A Semmi, ami megnyit
es.hu, 2026. január 16., Treuer Tamás
A kötet legszebb és talán legeredetibb része az „eredeti barátságosság” fogalmának bevezetése. Han szerint a zen üressége nem hideg sivatag, hanem barátságos közeg: mivel nincs uralmi központ, nincs narcisztikus visszatérés az énbe, a létezők „közös tágasságban” osztoznak. A barátságosság így nem érzelem, nem normatív etika, hanem az üresség ontológiájából következő relációs forma – a világra és másokra való nyitottság természetes állapota. Ez a felismerés különösen fontos Han egész életművében: a ...
Tovább
Ezeket a világirodalmi megjelenéseket várjuk legjobban 2026 tavaszán
telex.hu, 2026. január 13., Vass Norbert
Juli Zeh a mai német irodalom egyik legolvasottabb és legismertebb írója, már első regényével, a 2001-es Sasok és angyalokkal (magyarul 2004-ben jelent meg, fordította Nádori Lídia) előkelő helyet vívott ki magának a kortárs német irodalom élmezőnyében, de a további alkotásai is rendre a bestsellerlisták élén szerepelnek. Zeh praktizáló jogász, aki a brandenburgi alkotmánybíróság tiszteletbeli bírájaként is dolgozik. Emellett eddig több mint húsz könyvet – írt színdarabokat, novellákat, regényeket, esszéket, útirajzokat, ismeretterjesztő ...
Tovább
Interjú a szerzővel – „Aki azt állítja, hogy semleges, az akaratlanul is a hatalom oldalára áll.”
jelen.media, 2026. január 11., Kormos Lili
Őrülten és halálosan című regényében egy Münchenben vendégeskedő dán özvegy szemével látjuk a náci Németországot, de főhősén keresztül azt is megmutatja, hogy szövik át a diktatúra csápjai még annak a tudatát is, aki igyekszik kritikusan gondolkodni a világról. Kirsten Thorup, aki a Margó Irodalmi Fesztivál vendégeként járt Budapesten, a Jelennek adott interjújában elmondja, mit gondol a diktatúrák és a csábítás viszonyáról, a nők helyzetéről, a sehova se állásról, és arról, hogy a háborúk miért zajlanak folyamatos jelenidőben.
A regénye vonatúttal ...
Tovább